Ami a nevekben rejlik...

A névválasztás az egyik legizgalmasabb és legszórakoztatóbb dolog újonnan érkezett cicánk esetében. Gondoljunk csak bele, hogy döntésünk miért éppen az adott név mellett szól! Hamarosan rá kell döbbennünk, hogy a cica számára kiválasztott név saját személyiségünkből, bensőnkből enged egy részt megmutatni.

"Jaj, de kis édes!" - mondják az ismerősök, mikor először találkoznak cicánkkal. És ekkor jön a legfontosabb kérdés: "Hogy hívják?". A válasszal  -a névvel, amit választottunk-, sokkal többet árulunk el, mintsem gondolnánk. 

Az angol Vivienne Angus "Ismerd meg magad macskádon keresztül" című könyvében azt mondja, hogy azért szeretünk neveket tervezgetni, mert általuk önmagunkból ismerünk fel bizonyos dolgokat. Az, ahogy állatainkkal bánunk, pontosan megmutatja, vagyis teljes értékű betekintést enged abba, hogyan vélekedünk önmagunkról. Legyen az egy nyakörv vagy egy extravagáns játék, amit kedvencünknek vettünk, rengeteget elárul abból, hogyan is viseltetünk magunk iránt. Dr. Bill Ewing amerikai pszichológus szerint az állatnevek által az emberek gyakran tudat alatt felismerik második énjüket, amely titkos ugyan mások előtt, de közvetlen része önmagunknak. Megemlíti, hogy az ideges, ingerlékeny típusú emberek gyakran választanak agresszív hangzású nevet kedvenceik számára, mint például a Rambo vagy a Terminátor. Az állatok névválasztásának esetében az emberek gondolata sokkal gyorsabban szárnyal, hiszen nincsenek korlátok. Vivienne Angus így figyelmeztet: "Nem szabad az állat számára taszító, megalázó nevet adni, mert azt igenis megérzi és negatív reakciót vált ki belőle."

T.S. Eliot könyvében, a "Macska  nevek"-ben azt bizonyítja be, hogy a macskák tulajdonképpen több nevet is igényelnek. Eszerint egy általános, mindennap használatosat, egy meghitt barátit, és mégegyet, amit mi emberek, sohasem fogunk megtudni...

Vivienne Angus azt tanácsolja, hogy ne azonnal, kapkodva adjunk nevet kedvencünknek. Várjunk a megfelelő alkalomra, amely minden valószínűség szerint gyorsan be fog következni. Saját esetét hozza fel példaként: "Teljesen meg voltam győződve arról, hogy csokoládé színű burma cicámat egy egyiptomi istenről vagy egy mitológiai alakról kell elneveznem. De szinte rögvest a napnál is világosabbá vált számomra, hogy ő egész egyszerűen egy igazi kis huligán, ezért úgy döntöttem, hogy a Hooli név lesz a lehető legtökéletesebb számára."

Ha belegondolunk, milyen nehéz dolog a választás, akkor képzeljük csak el szegény tenyésztőket, amint minden egyes alomnál más és más nevet kell kitalálniuk. Egy szomáli fajtával foglalkozó cicabarát mesélte, hogy ő mindig egy bizonyos témát keres magának és az adott témakörből választja ki a neveket, így az utóbbi  időben a gyermek mesekönyveket, a Disney állatfigurákat, az autótípusokat, valamint a popsztárok neveit használta fel.

A macskatulajdonosok életkora is nagymértékben befolyásolja a választást, kisgyerekek és idősebb emberek előnyben részesítik a hagyományos neveket. Fontos dolog a választás során tudni azt, hogy a cica bizony elég gyorsan megnő, így meglehetősen furcsán hat az, mikor a kifejlett, nagy macskát például Picurnak vagy Törpének szólítják. Nem árt azon sem elgondolkodni, mit szólnak majd a szomszédaink, amikor esténként Whiskeyért vagy Cointreauért kiáltunk vagy épp azt hallják: "Buffalo Bill gyere, kész a vacsora!"

A választás során sokunkat a nosztalgia motivál, a gyermekkor vagy egy másik állat emléke. Jó, ha megbizonyosodunk arról is, hogy macskánk melyik nemet képviseli, hiszen előfordult már olyan eset, hogy a Thomas nevet viselő kedvenc egy reggelen gazdáját hat újszülött cicabébivel lepte meg. 

Mindenesetre gondoljon arra is, mit tenne akkor, ha a helyzet megfordulna és Önt hívnák úgy, ahogy kedvencét elnevezte?...

Azok a válogatós (?) cicák

Ha macskája jóétvágyú, akkor Ön egészen kivételes és kiváltságos helyzetnek örvend. A cicák többsége ugyanis megrögzötten válogatós és szeszélyes ételeit illetően. Legtöbbjük nemcsak, hogy a legdrágább macskaeledeleket igényli, de meg is követeli, hogy minden egyes étkezés alkalmával más és más ételt tálaljanak fel számára. E korántsem kellemes szokás azonban teljesen természetesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük származásukat, amely viselkedésük eredetével egyetemben minden kétséget kizáróan vad őseikhez vezethető vissza.
A macskák családja a húsevés tekintetében meglehetősen eltér a többi emlőstől. A farkasok például gyökereken és bogyókon is képesek vegetálni mindaddig, amíg nem találnak megfelelő zsákmányt. Ezzel szemben a macskák nem tudják magukat e vegetáriánus étrendhez tartani. Hosszú évmilliók óta húsevőnek számítanak, ennélfogva elvesztették azon képességüket, hogy a növényi táplálkozás adta lehetőségeket felhasználhassák. Szervezetüknek feltétlenül szüksége van többek közt az A-, illetve B1-vitaminra valamint a taurinra, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezekhez a rendszeresen elfogyasztott hús által juthatnak.
A macskatápszert gyártók persze tökéletesen tudatában vannak e követelményeknek és épp ezért arra törekszenek, hogy a messzemenőkig teljes értékű termékeket állítsanak elő, olyanokat, melyeket az éhes cicapocakok teljes megelégedéssel fogyaszthatnak el. Mivel a macskák sajnos nem tudnak olvasni, nem értik a dobozokon feltüntetett feliratokat sem.
Ezért időről-időre visszautasítják az eléjük tett ételt és mindig valami újat, valami mást akarnak megkóstolni, kipróbálni, mert az talán a már jól bevált étellel szemben számukra valami új, ínycsiklandozó lehetőséget kínál.
A macskatápok illata és íze teljesen különbözően hat egy macskára és ránk, emberekre. Az utóbbiról néhány vakmerő cicatulajdonos véleménye ki is kérhető, akik attól sem riadnak vissza, hogy belekóstoljanak kedvenceik ételébe. A táplálékok íze és illata a macskák ragadozó életmódjához alkalmazkodik, tehát annak megfelelő. Nekünk embereknek, a só és a cukor a két legpotenciálisabb ételízesítő, melyet a macskák szintén képesek érzékelni ugyan, de sokkal inkább érzékenyek a hús ízére és illatára mint kétlábú barátaik. Az a képességük is megvan, hogy embertársaiknál jóval hamarabb megérzik, ha egy étel már nem friss. Ez is oka lehet annak, hogy azt visszautasítják. A macskák illatérzékelése kifinomultabb, érzékenyebb, legalább tízszer erősebb, mint a mienk.
A kereskedelmi forgalomban kapható táplálékok esetében nem szükséges az ételek gyakori variálása, hiszen ezek, szemben az ételmaradékokkal, tökéletesen kielégítik a szervezet tápanyagszükségleteit.
Finnyáskodó természetük, válogatós rossz szokásaik miatt olykor meglehetősen bosszantóak tudnak lenni, de ugyanakkor gondoljunk csak bele: ez is része önálló természetüknek vagyis a macska csodálatos bájának, vonzerejének.