A mindennapos élet természetes része az önreprodukció, azaz, amikor az állat ivaréretté válik, utódokat nemz, majd világra hozza kicsinyeit. A folyamat legtöbbször azonban csak a vadon élő állatok körében jellemezhető teljesen természetes folyamatként, mert háziasított kedvenceink széles palettáján széttekintve, már mindenhol az ember ”keze-nyomát” fedezhetjük fel. És ez a kéz legtöbbször a saját képére formálja az őt körülvevő világot, bár a végeredmény nem minden esetben dícséretes…
Minden kezdet nehéz
Simogatnivaló átlagos kiskedvenc vagy a kiállítások ünnepelt sztárja? Sokan eljátszanak a gondolattal, mikor cicavásárláson törik a fejüket. Igen, a kísértés -valljuk be- nagyon erős, hiszen ki ne szeretné a világnak megmutatni, hogy az ő doromboló négylábúja a legeslegszebb széles e világon? A választást azonban nemcsak az anyagi helyzet befolyásolja. Aki nem elégszik meg otthon, a négyfal között, a vendégektől fogadott bókok tömkelegével, hanem szélesebb közönség előtt is szeretné kedvencét megvillantva learatni a babérokat, annak bizony kisebb-nagyobb életmód változtatásokat is végre kell hajtania a hétköznapokban is. Több odafigyelés a napi étkezésben, szépség és szőrápolásban, ami a kiállítási időszakban persze meghálálja majd a ráfordított energiát.
No és nem utolsó sorban bizonyos trendeket követnie kell! Bizony ám, mert trendek nemcsak a divatban, de a macskatartásban és tenyésztésben is jelen vannak! A kiállítási célra választott cicának kifogástalan ősöket felsorakoztató (nemzetközi) törzskönyvvel kell rendelkeznie (külföldi kiállításokon ezt jobban preferálják), meg kell felelnie az aktuális standard leírásnak, ami sok esetben –főként a hosszúszőrű perzsáknál- nem egyezik a macskavásárlók nagy átlagának ízlésvilágával. Az ilyen küllemű cicák számos tulajdonságuk mellett jóval robosztusabbak, zömökebbek és a köznyelv megfogalmazását idézve, durcás pofácskával rendelkeznek, ami a rövid orrnak köszönhető.
A kendermagos
Gyermekkori élmény, az egyszerűség felé való törekvési igény, a hétköznapi természetesség megjelenése. Ha házimacska mellett tesszük le voksunkat, választásunk többségében innen fakad. Mutatósak ugyan a fajtatiszta állatok, de nem mindenkinél aratnak sikert feltűnő külsejükkel. Sokan félnek attól is, hogy ezek az állatok, szemben ”közönséges” társaikkal, jóval finnyásabbak, kényesebbek, s tartásuk valószínűleg költségesebb.
A házimacska beszerzése egyszerű feladat, bár ez esetben is körültekintő választásról kell beszélnünk. Elég, ha csak a szomszédba megyünk érte, s ez szó szerint értendő! Persze menhelyről vagy internetes hirdetés útján is hozzájuthatunk. Bármelyikről essék szó, fontos, hogy leinformálható legyen egészségi szempontból! Csakis ápolt külsővel, fényes bundácskával, jól táplált testtel rendelkezzék. Szemei, fülei, az ivarszervek és környéke tiszta legyen és élősködőktől mentes. Bár ez utóbbit szinte említeni se kéne, már-már annyira természetes alapkövetelmény.
Mindemellett, a rendkívűl gyakori és népes szaporulatnak hála, bőséges kínálatban dúskálhatunk. Bőven van szín és mintaválaszték, mindenki megtalálhatja köztük a kedvére valót. Nem árt azonban tudni, hogy nyolc hetes kor előtt, nem szerencsés még elválasztani az anyától a kölyköt, bármennyire is nagy a csábítás, hogy azonnal keblünkre ölelhessük megszerzett ”zsákmányunkat”. Jobb, ha minél tovább anyatejen él és anyjától elsajátítja a macska élet alapvető abc-jét. Átvételkor pedig mindig kérjük el az oltási könyvet, mely a személyi adatok feltüntetése mellett, naprakészen tartalmazza az oltás és féreghajtás napját.
Korai örömök
Tudni kell, hogy a házimacskák idejekorán, akár már féléves korukra ivaréretté válhatnak! Ebből pedig egyenes arányban következik, hogy kijárós cicák esetében, ha nem tettük meg időben a kellő óvintézkedést, azaz nem ivartalaníttattuk nőstényünket, ő engedni fog a kandúrok vehemens udvarlásának és pár hét elteltével, seregnyi kiscicával ajándékozhat meg bennünket. Ezért bármekkora is a csábítás, hogy édes, apró kiscicák szökdécseljenek körülöttünk vagy kár elhinni a sok téves mende-mondát, miszerint egyszer mindenképp szüljön a cica -mert az, jót tesz a szervezetének-, macskánkat ivartalaníttatni kell! Gondoljunk csak bele, mihez kezdünk majd az apróságokkal, ha gomba módjára cseperedni kezdenek? Hogy találunk majd megbízható gazdit mindannyiuknak? Az oltási költségekről már nem is beszélve, hiszen több kiscica esetében, ezt egy összegben kifizetni, már nem olcsó mulatság! Feladataink megsokszorozódnak és felelőtlenség egy könnyed, legyintő kézmozdulattal elbagatellizálni a problémát, hogy ”majd csak lesz valahogy”. Mert nem lesz! Sajnos, óriási a konkurencia, a szaporulat a többi macska körében is. Elég egy pár perces vizsgálódás az interneten, bepillantva közben a menhelyek honlapjára, máris szembesülhetünk a szomorú valósággal! Szezontól függetlenül, azaz egész évben dömpingszerűen kínálják a gazdára váró állatokat. A mi cicánk kölykei ne jussanak az ő sorsukra! Vegyük tehát elejét az egész hercehurcának és előzzük meg a problémát!
Pedigrés álmok
Jogosan vetődik fel a kérdés a kedves Olvasóban, hogy mi a helyzet a törzskönyvezett cicák esetében? Vajon a nemesebb származású négylábúak előnyösebb helyzetben vannak? Ők minden esetben könnyen gazdára találnak? Nos, erre a kérdésre nem lehet határozott ”igennel” vagy ”nemmel” felelni. A fajtatiszta cicák körében is többféle típust különböztetünk meg, ahogy ezt az elején már megjegyeztem. Egy törzskönyv és egy bájos cicapofi még nem jelent automatikus beugrót a macskatenyésztés színes világába. Amennyiben ”kékvérű” négylábút szeretnénk vásárolni, érdemes még döntésünk előtt elgondolkodni jövőbeli szándékaink felől! Vagyis, csak a saját örömünk végett vesszük-e meg álmaink macskáját vagy esetleg később szeretnénk őt majd kiállításra vinni, esetleg pároztatni. Ugyanis egyáltalán nem mindegy! Sem ár, sem pedig küllem tekintetében. Köztük is megtalálhatók azok, akik ugyan kitűnő szülőktől származnak, törzskönyvezettek, ám a tenyésztő valamilyen szépséghiba folytán mégsem javasolja őket tovább tenyésztésre. Ők az úgynevezett hobbi minőségű cicák. Hangsúlyozom a szépséghibát, ami nem keverendő össze a veleszületett genetikai hibával, esetleg szerzett betegséggel! Laikus számára ezek a küllembeli eltérések sokszor első pillantásra alig észrevehetők, ám a szakember szemében mégis döntő jelentőséggel bírnak. Igényeinket minden esetben vázoljuk fel a tenyésztőnek, így ő majd kellő módon tud nekünk segíteni a választásban! A kitűnő vérvonalú és küllemű cicák éppúgy megkaphatók hobbitartás céljára, ám ez esetben kasztrálási szerződéshez kötik a törzskönyv átadását.
Ha határozatlanok vagyunk későbbi céljainkat illetően, akarunk-e majd tenyészteni vagy sem, nos akkor is van átmeneti megoldás! Megvehetjük a kiszemelt fajtájú cicát hobbi minőségben, s elkezdhetünk rajta gyakorolni. Hosszúszőr esetében naponta fésülés, hetente fürdetés. A cica így szoktatható hozzá a vízhez (megjegyzem ritka, mint a fehér holló az, amelyik szereti, de azért akad). A gazdi pedig közben felmérheti saját lelki határait is, ő mennyire bírja ezt cérnával. Aztán szépen lassan, idővel, úgyis körvonalazódik majd konkrét elképzelésünk. Ha megszületik a nagy elhatározás és a tettek mezejére lépve, belevágunk a macskatenyésztés szépségeibe és buktatóiba, szóval még akkor sem kell kényelmesen hátradőlnünk, mint aki jól végezte dolgát! Mert a java csak eztán következik… Rengeteg örömet és sikerélményt rejt magában ez a munka. Igen, munkáról beszélek, s mint ilyen számtalan lemondást, fáradozást is magába foglal. Ezt egyfajta hivatásként kell kezelni, mert elkötelezettséget jelent. Önmagunk és állataink számára egyaránt. Tenyésztés során az állatot, ivarzási időszak függvényében, tudatos párválasztással fedeztetik.
Az újszülött kiscicák roppant aranyosak, ám számos teendőt biztosítanak anyjuk mellett gazdájuknak is. Kezdő tenyésztőként a kiscicák új gazdijainak felkutatása ugyanolyan nehéz feladat lesz, akár egy laikusnak. Sőt, még nehezebb, mivel a kiscicákat nem ajándékba adják. Ennek tudatában és mindezt alaposan átgondolva válasszon magának mindenki egy doromboló négylábút.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése